Folyékony sampon készítését vettem sorra, kálium-hidroxiddal (KOH) dolgoztam.
A samponkészítéshez a meleg eljárás illik, és – a szilárd szappanok metódusától eltérően – ne NaOH-t használj hozzá, hanem KOH-t, ez ugyanis lágyabb, azaz ún. folyékony szappant eredményez hígítás után.
A KOH drágább, mint a NaOH, de ha kipróbálod, akkor eldöntheted, hogy tetszik-e, szívesen használod-e, és ér-e annyit számodra, hogy ezután rendszeresen készítsd.
A samponkészítés kicsit macerásabb folyamat, mint hideg eljárással szappant készíteni, de annak, aki természetes, SLS-mentes, ill. illetve állatkísérlet-mentes sampont szeretne használni, annak ez bőven megtérülő fáradság lehet.
Pálmavaj nincs benne, tehát abszolút állatbarát is a kutyulmány 🙂 és az összetevői viszonylag könnyen beszerezhetőek.
Azért macerásabb, mert több órán keresztül kell melegíteni, néha esetleg átmixelni, mire beáll a kívánatos állagra, vagyis félig elkészül.
Azért félig, mert ezután még hígítani kell a felhasználáshoz, ill. ebben a fázisban (a hígítás után) kell illatosítani is, ha szeretnéd.
A végére a flakonba töltés élvezete marad 🙂
Ízlés dolga, hogy az elkészült meleg eljárásos “folyékony” szappant (az alap massza állaga inkább ekkor még egy krémszerű, géles állag!) mire használod: samponként, folyékony szappanként, vagy tusfürdőként, stb.
Ki kell próbálni, az biztos, hogy ha még nem használtál ilyet, akkor furcsa lehet egy csomó minden ezekben a meleg eljárással készített szappan-alapokban.
Mire gondolok pontosan?
- az állagára – a megfelelő hígítás után vízszerűen folyik
- az illatára – a hígításra használt folyadék összetételétől függően “nagyon natúr” illatuk van direkt (pl. illóolajos) illatosítás nélkül
- a színére – ami nagyrészt a felhasznált olajok színtónusától függ, pl. a repceolajtól szép halványsárga lesz
FONTOS: hígítás nélkül nagyon tömény az alapszappan massza, nem ajánlatos így használni – hacsak nem egy falfestés előtt szeretnéd a régi, koszos falat por-és zsírmentesíteni 😉
Ekcéma, egyéb bőrprobléma esetén nagyon ajánlott ilyet használni, illóolaj nélkül semmi allergizáló, mesterséges anyaggal NEM érintkezik a bőröd! Bőrbarát választás!
ÖSSZEFOGLALVA:
- a meleg eljárással készített, ún. folyékony szappan-alap rendkívül sokoldalú massza
- hígításának mértéke és illatosítása fantázia-, cél-függő (én minimum ”egy az egyhez’ arányban ajánlom)
- készítése idő- és munkaigényes, drágább eljárás (rezsiköltség!)
- jó sütő kell hozzá (hőfokszabályzó nélkül nem érdemes próbálkozni, a nyitott sütő ajtót pedig az energiapazarlás miatt nem tartom elfogadhatónak!) – de van olyan trükkös megoldás is, ami a sütőt feleslegessé teszi 😉
A FOLYÉKONY SAMPON KÉSZÍTÉSÉNEK MENETE:
- recepttervezés, alapanyagok előkészítése
- kimérés, az olajok és a lúgoldat vegyítése
- mixelés sűrűsödésig
- az alap – melegeljárásos – szappan ‘megfőzése’
- hígítás
- illatosítás, esetleg színezés, egyéb adalékok (pl. sűrítés)
Én most a hígításhoz diólevél-főzetet és sört használtam, és tettem egy kis mézet is bele.
A hígítás után kevés fenyő illóolajjal illatosítottam – vigyázat! a fenyő illóolaj allergizálhat, és/vagy csíphet, ezért ne sokat használj belőle.
Kacérkodsz a házi szappankészítéssel, de nem mersz egyedül belevágni?
Kattints most a bizonyosságért!
Vélemény, hozzászólás?