olíva szappan készítése

Olíva szappan készítés

Csilla napja van, így ma képzeletbeli Csillánk kap válaszokat 🙂

“Ha csak olíva olajból készítek szappant nem lesz túl lágy?, ha teszek bele agyagot
színezés céljából azzal keményedik kicsit? Még egy kérdés az érési folyamattal kapcsolatban.Hány hét az ideális?
Olvastam 4-8 hétig.Mégis meddig,vagy szappanja válogatja?
Bocsánat a sok kérdésért de még nagyon az elején járok-e témában s bizonytalan vagyok.
Hálásan köszönöm a válaszodat!’

Kedves Csilla!

A 100% olívaolajból készített szappan lágy és olvadékony, ezt nem befolyásolja semmilyen színező anyag.
(Adalékanyag nem változtatja meg a szappan olyan alapvető tulajdonságait, mint a keménység, habzás.)
Az olíva szappannál az érési idő minimum 8 hét, de inkább 10-12 hónap – ekkorra lesz az állaga jóval használhatóbb, mint néhány hét után.
Ha a kérdésed nem az olíva szappanról szólt, hanem sima, hideg eljárással készített szappanra, akkor a válasz: 4 hét az ideális.
Ki lehet előbb is próbálni, ha nem csíp, nem szárít, akkor használható.
A sós- vagy sószappannak elég 1 hét, és használható.
A meleg eljárással főzött szappan kihűlés után használható, s ez igaz az így készült folyékony szappanra, mosószappanra, samponra, krémszappanra, tusfürdőre is.

Az olíva szappanról a cikk után, a hozzászólásokban is olvashatsz további tanácsokat:
még több az olíva szappanról ITT.

Remélem, sikerült néhány bizonytalanságodat eloszlatnom, üdv! 🙂

Hozzászólások

4 hozzászólás a(z) “Olíva szappan készítés” bejegyzéshez

  1. Reka avatar
    Reka

    Sziasztok!
    A meleg eljarassal keszitett 100%-os es 70%-os olivaszappannak mennyi az eresi ideje?

    1. Angyalom Szappan avatar

      Szia Réka, meleggel elvileg kihűlés után használható azonnal, én még nem próbáltam ezt így, de a szakirodalom szerint is használható az olíva szappan is. A 70%-os nagyobb eséllyel lesz azonnal jó, mint a 100%-os. Csípni biztosan nem csíp a kihűlés után, de erre is érvényesnek gondolom azt, hogy annál jobb, minél tovább áll. Úgy próbálnám ki, hogy kipróbálnám rögtön utána a szappant, majd 1-1 hét különbséggel mindig újból és feljegyezném a tapasztalt különbségeket. Ne vedd alacsonyra a folyadékot, mint a hideg eljárásúnál, mert itt párologni fog főzés közben. Keményítheted Na-laktáttal, sóval, tehetsz bele cukrot vagy mézet a gyorsabb pudingosodáshoz és jobb habzásért, szintén ezért ricinust SF mennyiségben, főleg a 100%-osba. Örömmel vesszük, ha megírod majd a tapasztalataidat! 🙂 üdv, Andi

      1. Reka avatar
        Reka

        Szia Andi! Nagyon szepen koszonom a valaszt! Ki fogom probalni, eddig a hideg eljarassal probalkoztam, de nagyon vonz ez a haladobb verzio 🙂 Ami meg erdekelne az a kecsketejes- meleg eljaras. Azt olvastam hogy az eleje hasonlo mint a CP-nek, de vigyazni kell a homersekletre, mert bebudosodhet a tej? Vagy egyaltalan a vegen kell valahogyan hozzadani mikor mar hul a massza? Ha megcsinalom a szapikat irok, hogyan sikerult 🙂 Koszonom a segitseget! Udv.:Reka

        1. Angyalom Szappan avatar

          Szia Réka, örömmel segítek 🙂 A kecsketejes melegnél arra kell a legjobban figyelni, hogy a massza hőmérséklete semmiképp ne haladja meg a 80 C fokot, mert nagyon könnyen kifut. A “főzés” (de nem az, inkább abálós hőmérséklet ez) vége felé megemelkedik a massza és ha belekeversz, igen könnyen kifut, 90 C fok körül szinte biztosan. Ekkor már annyira “mozgásban” van a massza belseje, hogy bármit tehetsz – ha elindult szanaszét, akkor szét is fog folyni mindenfelé. Takarítani is elég siralmas, a kifolyt anyag kárba vész (felmosáshoz még össze lehet szedegetni, na de hol van ez az eredeti céltól?!), és könnyen megégetheted magad vele, szóval vigyázz. Nagyon nem árt hozzá egy folyadékhőmérő! A tejes massza nem büdösödik meg a meleg eljárásnál. Ha a lúgoldásnál ugyanúgy jársz el, mint a hideg eljárás esetében (fagyasztás), akkor nem ég meg a lúg, tovább pedig már ismered. Tehát a masszát valóban úgy készítjük, mintha hideg lenne. A sütős módszert nem ajánlom, egy fazék szappanmasszával bűvészkedni nem vicces. Lassúfőző legyen, vagy magas falú edény a tűzhelyen, de akkor folyamatosan állj mellette és keverd, és használj több folyadékot a lúgoldáshoz, 40% teljesen ideális. Ha lassúfőzőben készíted, akkor elég a 38% is, mert annak van fedője, és nem melegítheti túl, nem kell keverni, csak időnként, nem is párolog el annyi folyadék. Ha fazékban főzöd és emiatt folyamatosan kevered, akkor kell 40-41%, fedőt használni kockázatos a kifutás veszélye miatt. persze ez nagyban függ a hőforrástól is, hogy be lehet-e állítani melegen tartás üzemmódba, miután a 70 fokot elérte. (A cél ugye az lenne, hogy ennél ne menjen feljebb, és ezt tartsa kb. 1 órán keresztül.) A végén pakold bele a SF-et (ha szereted használni), illatot. Ezzel nem nagyon tudsz variálni, mert ahogy kiveszed az edényből, már köt is, szóval pávaörvényt ne ezzel tervezz :D. Nagyon szép selyemcukor fénye van még melegen 🙂 Kicsit sötétebb lesz, mint a hideg eljárás, de majd halványodik kihűlés közben. Adaléktól és persze az olajösszetételtől is függ, de sárgásabb mindenképpen, mint a sima hideg kecsketejes ugyanabból a masszából. Ha hagyod állni pár hétig, még párologtat, és keményebbé válik, de azonnal is használható. Szóval hajrá! 🙂
          (ezek persze nem csak a kecsketejes meleg eljárásra igazak, hanem minden melegre is)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .